A mechanikai alkatrészek megmunkálási pontossága közvetlenül befolyásolja a berendezés teljesítményét. A gyakori folyamatok a következők:
Vágás: Eszterga, marás, köszörülés stb., nagy pontosságú tengely- és tárcsaalkatrészekhez alkalmas, Ra0,8 μm alatti felületi érdesség esetén.
Öntés és kovácsolás: Összetett -formájú alkatrészekhez (például motorblokkok) vagy nagy-szilárdságú alkatrészekhez (például fogaskerekek tengelyei) használják, jellemzően CT7-CT10 öntési pontossággal.
Bélyegzés és formázás: Alkalmas fémlemez alkatrészekhez (például autóipari fémlemez alkatrészekhez), a vastagsági hibák ±0,1 mm-en belül szabályozhatók.
Speciális megmunkálás: Elektromos kisülési megmunkálás, lézervágás stb., nehezen-megmunkálható-anyagokhoz vagy bonyolult szerkezetekhez (például formaüregekhez).
A nemzetközi szabványok (például ISO és DIN) és a hazai szabványok (például GB és JB) együttesen szabályozzák az alkatrészek gyártását. A GB/T 307.1-2013 meghatározza a centripetális erő viselésének vizsgálati módszerét, míg az ISO 9001 minőségirányítási rendszer megköveteli a vállalkozásoktól, hogy teljes körűen -vezessék be a folyamatok nyomon követhetőségét a nyersanyag raktározásától a késztermék kiszállításáig. A tipikus vizsgálati módszerek közé tartozik a koordináta mérőgép (pontosság ±0,001 mm), a roncsolásmentes vizsgálat (például ultrahangos repedésészlelés) és az anyagösszetétel-elemzés (például az ötvözetarány spektrométeres kimutatása).